Március 25-án, szerdán egy kerekasztal-beszélgetés keretében szakértők próbálták közérthetően körbejárni, mit jelenthet egy elektrolitgyár megjelenése Szolnok városának közelében. A helyi aPont csapata által szervezett beszélgetés során szó esett az ország vízhálózatának állapotáról, az ipari beruházások tapasztalatairól és azokról a kérdésekről is, amelyek sokak szerint még mindig válaszra várnak.
A vízrendszer állapotától az ipari fejlesztések következményéig sokféle nézőpont megjelent azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a szolnoki OktaTeremben rendeztek meg a KunlunChem oldatkeverő üzemének tervei kapcsán. A szervezők célja az volt, hogy szakértői szemszögből mutassák be az akkumulátoriparhoz kapcsolódó kérdéseket, és lehetőséget adjanak a lakosságnak arra, hogy árnyaltabb képet kapjanak a beruházásokról.
A beszélgetés egyik résztvevője, Homoki Andrea, a Víz Koalíció alapítója arról beszélt, hogy korábbi civil szervezeti munkája eredetileg egészen hétköznapi problémákból indult. Helyi közösségek szervezésével foglalkozott Gyálon és a környéken, ahol a lakók elsősorban olyan ügyekkel keresték meg, mint a közvilágítás, a járdák állapota vagy más mindennapi gondok.
Később azonban egyre több panasz érkezett a vízminőségre.
A helyiek arról számoltak be, hogy időnként elszíneződik a víz, kellemetlen szaga lesz, vagy éppen hosszabb időre megszűnik a szolgáltatás. A probléma hátterének feltárásához a közösség szakembereket és szolgáltatókat keresett meg, miközben kutatni kezdték a hazai vízhálózat állapotát. Egy korábbi, 2017-es MaVíz által végzett tanulmány adatai különösen figyelemfelkeltőnek bizonyultak. A kutatás szerint a magyarországi ivóvízhálózat jelentős részében, mintegy 86 százalékában komoly kockázatok halmozódtak fel.
Homoki a kutatás kapcsán így fogalmazott: „Ez volt a piros lámpa, hogy úristen, hát akkor ez nemcsak Vecsést és Gyált érintheti, hanem valószínűleg az ország számos települését.”
A civil kezdeményezések végül országos együttműködéshez vezettek, több szervezet összefogásával 2021-ben megalakult a Víz Koalíció, amely a hazai víziközmű-rendszer állapotának javítását és az ágazat problémáinak nyilvános bemutatását tűzte ki célul. A szervezet szakmai javaslatokat is megfogalmazott, ezek között szerepelt például egy országos kockázatelemzés, valamint egy átfogó rekonstrukciós program kidolgozása.
A koalíció munkájának részeként minden évben megpróbálták feltérképezni a vízhálózat állapotát. Ehhez adatokat kértek ki a szolgáltatóktól, majd ezekből tanulmányokat készítettek. A vizsgálatok egyik fontos mutatója az úgynevezett értékesítési vízveszteség volt, amely azt jelzi, hogy a kitermelt víz mekkora része tűnik el a rendszerben, mielőtt a fogyasztókhoz jutna.
Az eddigi adatok szerint ez az arány országosan 20–25 százalék körül alakul. A jelenséget más vizsgálatok is megerősítették, köztük az Állami Számvevőszék elemzése, ez a 2017 és 2022 közötti időszakot vizsgálta. A jelentés szerint a veszteség évente több tízmilliárd forintos gazdasági kárt jelent. A probléma nem csupán a vízveszteség nagysága miatt jelentős, hanem azért is, mert a hálózat felújítása rendkívül lassan halad. A szakmai számítások alapján az infrastruktúra teljes cseréje a jelenlegi ütemben több száz évig tartana, miközben a csővezetékek várható élettartama jóval rövidebb.
A kerekasztal másik résztvevője, Bodnár Zsuzsa oknyomozó újságíró, aki az Átlátszó munkatársaként a gödi akkumulátorgyár körüli ügyeket is vizsgálta, az ipari beruházások kommunikációs hátteréről beszélt. A gödi tapasztalatok szerinte jól mutatják, milyen nehézségekbe ütközhet a lakosság, amikor egy nagy ipari projekt részleteiről szeretne pontos információkat kapni.
A beszélgetés során többször szóba került az akkumulátoripar vízigénye is, ez sok településen vált központi vitatémává. Egészségügyi szempontból Dr. Kerekes László sebész főorvos szólt hozzá a témához, véleménye szerint az ipari fejlesztésekkel kapcsolatos vitákban gyakran kevesebb figyelem jut arra, hogy a környezeti változások milyen hosszabb távú hatásokkal járhatnak az emberek mindennapi életére.
A beszélgetés során arra hívta fel a figyelmet, hogy a vegyipari és akkumulátoripari folyamatokkal kapcsolatban világszerte folynak kutatások az egészségügyi hatásokról. Bizonyos ipari anyagok és szennyezések hosszú távon komoly betegségek kockázatát növelhetik, köztük daganatos megbetegedésekét is. Szerinte ezért különösen fontos, hogy minden ilyen beruházás esetében részletes és nyilvános egészségügyi hatástanulmányok készüljenek, mert – mint fogalmazott – a környezeti kockázatok sokszor csak évek vagy évtizedek múlva jelentkeznek a lakosság egészségében.
Kép: aPont Szolnok
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Szol24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
